Elég sok ember véleményét hallottam már a könyvről, de még jómagam sosem olvastam. Fontos könyv, hiszen rajta van az 1001-es és az 50-es listán is.( Sőt talán még a 12-esen is bár ebben nem vagyok biztos). A nagy többség imádja vagy utálja megosztja a közönséget és pont ezért jó vitatéma. Szerintem ez lehet a mű varázsának a kulcsa. Láttam Holdenes tetkót is ami szerintem elég durva, hogy ez a könyv ennyire el tud varázsolni embereket, főleg azok után gondolom így, hogy végigverődtem a művön.

		Könyv címe:	J. D. Salinger: Zabhegyező
		Eredeti megjelenés:	1951.
		Kiadó:	Európa Kiadó
		Kiadás éve, helye:	Budapest, 1974
		Fordította:	Gyepes Judit
		Oldalszám:	189 oldal
		ISBN:	9630701138
Díjak, kitüntetések:	Teen Read Award Nominee for Best All-Time-Fave (2010), National Book Award Finalist for Fiction (1952)
Karakterek:	Holden Cofileld	Műfaj:	klasszikus
Olvasott kiadás:	könyvtári példány	Kemény táblás	Európa zsebkönyvek sorozat,
Adatlapja:	Molyon , Goodreadson,
Kulcsszavak:	fiatal, trágár, klasszikus, sötét, elvont, hangulat

Úgy véltem, hogy a könyv a maga 200 oldalával nem fog nagy kihívást jelenteni. Max 3 nap alatt terveztem elolvasni, hát nem sikerült olyan könnyen megemésztenem. Magára a történetre igazán nehéz visszaemlékezni, mert tulajdonképpen nem a cselekmény bonyolítása hanem az író hangulatának átadása volt a cél, azt hiszem. Holden karaktere jól kiforrott, szerintem magáról mintázta az író. (Egy katonai iskolában járt, de nem fejezte be ott tanulmányait.) Pontos leírásunk lesz róla, eléggé antihős figura, nem túl szerethető. Női szemmel egy kis útkereső mocskos szájú, agresszív, csapongó tini, aki épen keresi a helyét a világban. Társadalom kritikának tökéletes. Maga a tini csapongó személyiség szembekerül az elvárásoknak. Holdennek pár nap alatt amit végigkövetünk több necces szituációba is került mint bármennyi iskolatársa akár egy év alatt is. Kiábrándító sikertelenségében benne van a saját, nemzedéke s tán az egész évszád tragédiája. 
  Mindent összevetve nagyobb a füstje mint a lángja, és ezt nem a láncdohányos főhős miatt írom.
És a pont amit kap: 6 / 10

A serdülőre jellemző, hogy nagylelkűen meg akar halni azért, amiért az érett ember alázatosan élni akar.

Mindig azt mondom: „Örültem a szerencsének!” – olyanoknak is, akikkel megismerkedni kész szerencsétlenség. De ha élni akar az ember, ilyen dumákat kell bevágni.

Úgy értem, féltél-e már attól, hogy minden menthetetlenül elrohad körülötted, hacsak nem csinálsz sürgősen valamit?