Nagy általánosságban a trilógiáknál az első kötet mindig nagyon ütős szokott lenni, a második kötet kicsit laposabb, az átvezetés, a karakterek kibontása, történet szálainak szövögetése stb miatt vontatottabb. Nagyjából erre is számítottam ennél a sorozatnál is, nagyon vártam, hogy végre megjelenjen a könyv és könyvhéten sikerült is lecsapnom egy sorszámozott példányra. Aki ismer az tudja, hogy ez nálam nagyon sokat jelent, hiszen nem igazán vagyok híve az "amint megjelent megveszem és elolvasom" dolognak. (Egyébként azért mert így is 70% alatt van a saját könyveim olvasottsága, és megmondom őszintén az új könyvek drágák, én pedig csekély fizetésem okán nagyon ( csóró izé...) árérzékeny vagyok. Visszatérve a könyvre; nem bántam meg, sőt! ha itt lenne is későn lenne a trilógia befejező kötete. 

 az adatlap

		Könyv címe:	Mara Dyer változása
		Eredeti megjelenés:	2012.
		Kiadó:	Könymolyképző
		Kiadás éve, helye:	2016. Szeged
		Eredeti nyelv	angol
		Műfaj:	ya fantasy, krimi
		Fordította:	Komáromy Zsófia
		Oldalszám:	510. oldal
		ISBN:	9789633993842
Olvasott kiadás:	saját példány	puha táblás	Mara Dyer sorozat, trilógia második kötete
Karakterek:	Noah Shaw · Mara Dyer
Adatlapja:	Molyon,             Goodreadson,
Kulcsszavak:	fantasy, dark, romantikus, paranormális, misztikus, krimi

 a borító

A borító elég sötét, az elején lévő két figura ugyebár vízben van furcsa a kép, nemes egyszerűséggel nem tetszik; A figurák körül lévő buborékok dombornyomással vannak megnyomva; ez ugyan színvonalas, és különlegessé teszi a kiadványt, de a bubik a képen nem látszanak, és a kép minősége elég pixeles ezért határozottan nem gyere be. Az angol cím van megint kiemelve ami az első könyvnél, vékony betűs verzió, továbbra sem jön be. Messziről olvashatatlan, és a sok betű miatt nagyon zsúfolt a fedlap. Az egyetlen pozitívum talán megint a gerinc. Az apró vékony betűk satírt kaptak és így szép is és olvasható is. Legalább egymás mellé téve a két magyar példányt jól mutatnak. És egyformák is. (Ami nagy szó mostanában)

– Mit műveltél? – igyekeztem túlharsogni a lármát, miközben Noah az ajtó felé hátrált.
– A lány, akivel üzentem neked…
– Igen?
– Rajtakaptam őt, amint az öngyújtómat bámulja.
Pislogtam.
– Te öngyújtót adtál egy gyereknek, akit a pszichiátriai osztályon kezelnek.
Ráncba szaladt a szeme sarka.
– Megbízhatónak tűnt.
– Te beteg vagy – mondtam, de elmosolyodtam.
– Senki sem tökéletes – viszonozta a mosolyomat Noah.

 a történet

Bevallom nektek, hogy amikor az első pár oldalt elolvastam, meg kellett erőltetnem magam, és elő kellett vennem az első részt és átlapozni. Nem teljesen emlékeztem ugyanis arra, hogy mi is történt a végén. Maga a cselekmény ugyanis, ott folytatódik, ahol az előző kötetnél abbamaradt. Nagyon halvány átvezetéssel és "emlékeztetővel". Az írónőre maximálisan jellemző a lassú információ csepegtetés elve;  (ki az igazi JÓ krimi ismérve? Nagyon kell figyelni a könyv minden félmondatára, mert az apró információ morzsák végig ott lebegnek a szemünk előtt és a végén a fejünkhöz kapunk, hogy "jééé tényleg".) Na itt is pontosan erről van szó. Néha csak fogjuk a fejünket, hogy ja basszus ez volt az a fecni. Pont ezért valószínűleg mielőtt elolvasom a harmadikat újra kell majd olvasnom az egészet előről, hogy tudjam pontosan mi is volt bennük. 
Na de vissza a storyhoz; Nagyon örülök neki, hogy Jamie is előkerül, mert az előző részben elvitték valahova és eltűnt a szemünk elöl. Mara először egy iskola rendszerű pszichiátriára kerül, és végig kísérti volt pasija szelleme. Senki nem hiszi el, hogy a halottnak hitt fiú létezik, csak Mara szintén különös képességekkel megáldott pasija. Együtt nyomoznak a halottnak hitt srác után, illetve a múltjuk után amiről kiderül, hogy közös jegyei is vannak. A történet vége felé zárt osztályra kerül Mara, majd Noah is beutaltatja magát. Megjelenik az ex és megpróbálja Marára kenni a gyilkosságot, amit a zárt osztályon követett el. A végső csetepaté nem teljesedik ki. Mert vége lesz a könyvnek. Oltárit csavarral kiderül, hogy a doktornő, aki szorgalmazta Mara pszichiátriára kerülését direkt kavarta így a szálakat, ugyanis minden szereplőnk vérében van valamilyen DNS változás, és ettől különlegesek. Jah! és Noah meghal! De méééér? Biztos nem halt meg, vagy feltámad, vagy mittudom én. Mindenesetre ahogy a Csontvárosban is egyértelműen tudható volt, hogy Clary és Jace nem tesók, itt is tudom, hogy nem halhat meg a főszereplő, amikor még be sem teljesedett a szerelmük.... Átlátszó....

Nem árthatsz nekem úgy ahogy hiszed. De még ha kárt is teszel bennem… Én akkor is inkább halnék meg a csókod ízével a nyelvemen, mint hogy tovább éljek, viszont soha ne érhessek hozzád. Szerelmes vagyok beléd, Mara. Szeretlek. Akármit is teszel.
(…)
– Csak tizenhét évesek vagyunk -mondtam halkan.
– Leszarom a tizenhetet. – A tekintete és a hangja egyaránt dacos volt.
– Ha ezer évig élnék, mindig a tied lennék. Ha ezer életünk lenne, én mindegyikben azt akarnám, hogy az enyém légy.

Kedvencek:

Karakter: Jamie Roth lett ennek a könyvnek a kedvence, imádom a humorát, és a stílusát is.
Helyszín: Mr. Shaw szobája, még mindig elfogadnám
Segítő: Daniel, kicsit jobban megismerhettük, és rájöttünk, hogy egy tök jó fej srác

Marával egy ágyban aludni egészen sajátos kínzás. Úgy fonom körbe, akár a moha az ágat; szívverésünk összehangolódik, és egyetlen bizarr, szétválaszthatatlan lénnyé válunk. Mara egyetlen pillantásával képes térdre kényszeríteni, és ha vele vagyok, hegedű sírását hallom, egy cselló egyre erősödő dallamát. A bőröm alatt duruzsol a zene; mit sem akarok jobban, mint magamévá tenni Marát, mégsem csinálok mást, csak összeszorítom a számat, a nyakához szorítom az ajkamat, és megpengetett húrjait ízlelgetem, Egy idő után elhalkulnak az akkordjai, ahogy Mara álomba merül. A szirének zenéje a zátonyok felé hív.

Karakterek, helyszín és hangulat

Továbbra is elég darkos hangulatban zajlik a cselekmény. Az érfelvágásokkal és kikapart fényképpel, zárt osztállyal stb. még egy kis horrort is csepegtet az írónő a történetbe. Viszonylag keveset kapunk a romantikából, de ha kapunk az elég tömény, részletes és csöpögős. Noah érzései világosak Mara irányába, de Mara érzései számomra nem tűnnek egyértelműnek. Most inkább másra konentrálnak.
Mara kezdi megismerni a képességét és a gyökereinél kutat a miértekre, a miszikumok és természetfelettiek felé irányul. Noah pedig a racionális, ő is kutat a speckó képessége után, de ő inkább a tudomány, realitás talaján keresgél, illetve a múltjában. Elég furcsa irányba megy el a történet a végére... az orvos meg a kísérlet meg az egyebek eléggé elbizonytalanítanak. Nagy kérdésekkel várom a záró kötetet. 

– Túl önző vagyok ahhoz, hogy elhagyjalak – mondtam.
Noah hátrébb húzódott, hogy láthassam a mosolyát.
– Túl önző vagyok ahhoz, hogy elengedjelek.

Értékelés:

Összességében a nagyon várt könyv meghozta a hozzá fűzött reményeket. Nagyon olvasmányos, nyomozós letehetetlen volt. A vége nagyon kutyául lett befejezve, elég türelmetlen típus is vagyok hozzá. Zavar kicsit a lehetséges kimenetelek iránya is... 

8 / 10

Én hiszek neked.