A könyvtárban akadt a kezembe ez a kötet, nem célirányosan találtam, egyszerűen csak belebotlottam. Hatalmas meglepetésként ért amikor otthon fellapoztam. Maga a könyv kivitelezése is lenyűgöző, de a tartalma is megdöbbentő, elgondolkodtató és izgalmas, valamint kellően sötét.
Most amikor utánanéztem az írójának a könyv háttértörténetének akkor döbbentem rá, valójában mekkora rajongótábora is van ennek a műnek. 

OFF: Ha valaki tudja, hogy kell ezt a ronda keretet eltüntetni szóljon és meghálálom!!!!!

a borító

Nem mehetek el egy szó nélkül a borító mellett. A csodálatos hangulat amit a történet megteremt nem lenne ilyen tökéletes a csudaszép borító nélkül. Fekete lapszél, fekete fehér borító, fényes csillagokkal. A szereplőknek csak a sziluettjük látszik, és az a bizonyos piros sál... Lenyűgöző. A könyvben szereplő cirkuszi rajongókat "reveur" (=álmodozóknak) nevezik, akiket onnan lehet megkülönböztetni a többi látogatótól, hogy valami pirosat viselnek, legtöbbjük sálat. Erre utalhat a könyvbe beépített textil szalag könyvjelző is. Mire a végére érünk a könyvnek tuti mindannyian beleszerelmesedünk a történetbe és mi is rajongókká válunk erre céloz egyértelműen betalál a könyvjelző. 

A múlt ott ragad rajtad, mint ahogy a porcukor ott ragad az ujjadon. Néhány embernek sikerül megszabadulnia tőle, de azért mégiscsak ott van, az események és dolgok, amelyek odáig löktek, ahol most vagy.

 az adatlap

		Könyv címe:	Éjszakai Cirkusz
		Eredeti megjelenés:	2011. London
		Kiadó:	Libri Kiadó
		Kiadás éve, helye:	2012. Budapest
		Eredeti nyelv	angol
		Műfaj:	fantasy
		Fordította:	Rakovszky Zsuzsa
		Oldalszám:	405. oldal
		ISBN:	978-96331-00882
Olvasott kiadás:	könyvtári példány	kemény táblás	önálló mű, nem tagja sorozatnak
Karakterek:	Marco Alisdair · Celia Bowen · Pixi Murray · Dixi Murray · Cukiko · Bailey Clarke · Isobel Martin · Chandresh Christophe Lefevre · Ethan Barris · Lainie Burgess
Adatlapja:	Molyon,             Goodreadson,
Díjak:	Locus Award for Best First Novel (2012), Guardian First Book Award Nominee for Longlist (2011), Mythopoeic Fantasy Award Nominee for Adult Literature (2012), ALA Alex Award (2012),Abraham Lincoln Award Nominee (2014) The Reading List Genre Awards for Fantasy (2012), The Kitschies Nominee for Golden Tentacle (Debut) (2011), Goodreads Choice Award Nominee for Best Fantasy (2011)
Kulcsszavak:	fantasy, dark, cirkusz, mágia, romantikus

 Az emberek többnyire csak azt látják, amit látni akarnak. Leggyakrabban pedig azt, amit mások láttatni akarnak velük.

the story...

 A történet maga a 19. század végén kezdődik, két nagy mágus vívja időtlen csatáját. Általuk képzett játékosok győzik le egymást rendületlen. A sokadik kudarc után az az egyik bűvész saját 8 éves lányát nevezi be a párbajra, aminek a kimenetelen valamelyik párbajozó halála. Ezt a csatát nem szemtől szemben, és nem fizikai erővel vívják, hanem bűbájjal. 
Két főhősünk úgy cseperedik fel, hogy egész életük arról szól, hogy a párbajra készülnek, hogy legyőzzék az ellenfelüket, miközben mit sem sejtenek róla. Sőt mi több még a játékszabályokkal sincsenek tisztában. Amikor a két mester átadta tudományát, ~ 16 éves korukban elengedik hőseink kezét és egyedül kell boldoguljanak.
Egy általuk mágiával alakított cirkusz lesz a helyszín, ahol egymást kápráztatják el a párbajozóink. Annyira lenyűgözi őket ellenfelük teljesen más fajta technikája, hogy lassanként egymásba szeretnek. A végén már nem akarnak párbajozni, csak az általuk közösen teremtett világot fenntartani, és együtt boldognak lenni. 
Nem egyszerű feladat, de mégis megbirkóznak vele.

Ím egy kép a belsejéről:

Többet ér egyetlen tökéletesen csiszolt gyémánt, mint egy zsákra való hibás kő.

 karakter- és világalkotás

Maga a világ teljesen egyedi, egyik másik történethez sem tudnám hasonlítani. Nagyon el sikerült találnia az írónőnek azt a bizonyos "mágikus-sötét-cirkuszi" hangulatot. 
A teljesen egyedi jelzők nem csak virtuálisan, hanem minden érzékszervünket elrepítik a képzeletbeli világba. Érezzük az illatokat, tapintjuk a különböző textúrákat, fázunk és melegünk van,érezzük a karamellás fahéjas alma ízét a szánkban. Megtalálta az írónő azt az arany középutat a könyvben, hogy pontosan leír mindent aminek benne kell lennie ahhoz, hogy átjöjjön a hangulat, de megmarad az olvasó azon szabadság érzete is, hogy nem rágnak mindet a szájába. Ezt mostanában elég kevés könyvben találom így.
A karakterek rendkívül szerethetőek, jellemük együtt fejlődik a cselekménnyel. Összhangban van a korral, és a sötét hangulattal. A főbb személyek fiatalos lendületes személyiségek, akik az olvasókkal együtt jönnek rá a számukra fontos értékrendre, és formálódnak felnőttekké. 
Maga az egész történet a fekete-fehér színvilág, a férfi és a nő küzdelme, mind mind az ellentétek, a végletek örökös harcához hasonlítható. Az egész történet egy véget nem érő sakkjátszma. A két mágus a játékosok, a Király és a Királynő játéka, Celia és Marco párharca. 

– Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes! – idézi Celia.
– Csak semmi Shakespeare, kérlek!
– Éppen az apám szellemével társalgok. Gondolom, ez feljogosít rá, hogy idézzem a Hamletet, ahányszor csak kedvem tartja. 

nézőpontok és az idő...

Az idő furcsán telik a könyvben, vannak benne ide-oda ugrások, és hurkok, de mindig visszatalálunk az eredeti irányba. A helyszínek is gyakran változnak, most nem arra gondolok hogy költözik a cirkusz Londonból Párizsba, hanem, hogy szoba London -> iroda Párizs - >cirkusz Dublin. Sokszor nehezen követtem a ki hol van, és hogy került oda  dolgot. Ráadásul, ha ez mind nem lenne elég még a szemszögek is változtak, hogy éppen kinek a szemével láttuk a történetet, ez pedig végkép bekavart kicsit. Talán ez az egy negatívum amit fel tudok hozni.

A szerelem állhatatlan és múlékony állapot.

imádott mellékszereplők...

Imádtam az összes mellékszereplőt. Mindenki stílusa a végtelenségig kidolgozott, a ruhájuktól kezdve az érzéseiken át a titkos szerelmükig, múltjukig. Messzemenőkig részletes, és minden klappolt mindennel. 
Az ikreket egyenesen imádtam. A cuki macskáikkal, a vörös hajukkal, és a kiskamaszos életvitelükkel együtt. 
Az órásmester a csendes őrült rajongó, ahogy felvállalta gyengeségét és egy ismeretlen életstílusba lett szerelmes, és követte vágyai tárgyát, sőt vezetője lett a többieknek, ahogy megszállottan gyűjtötte a cikkeket... egy igazi "fanteamleader" lett belőle. Tánti, Lefevre porondmester, a Burgess nővérek, mind mind a kedvenceim lettek saját önálló egyéniségek.

a kedvencek: 

Kedvenc helyszín: A jégsátor és Dixi üvegcsés sátra :)

Kedvenc szereplő: Pixi és Dixi együtt

Kedvenc mágia: A papírsárkány

Kedvenc jelenet: Pixi és Bailey találkozása gyermekként a cirkuszban

Kedvenc étel: Fahéjas karamellás alma

Marco egyenesen a bálterembe siet, és meg sem áll a táncparkett közepéig. Megfogja Celia karját, és elpenderíti a lányt Herr Thiessen közeléből.
Magához húzza smaragdszín ölelésben, és úgy magához szorítja, hogy többé nem látszik, hol végződik a férfi öltönye, és hol kezdődik a lány ruhája.
Ahogy Marco a karjába zárja, Celia számára mindenki más a teremben megszűnik létezni.
De mielőtt hangot adhatna a meglepetésének, a férfi ajka az övére tapad, és Celiát elborítja a szótlan, mennyei gyönyörűség.
Marco úgy csókolja, mintha rajtuk kívül nem lenne más ember a világon.
A levegő hurrikánként örvénylik körülöttük, kivágja a kertbe vezető üvegajtókat, a függönyök összegubancolódva hullámzanak.
A bálteremben minden szempár feléjük fordul.

még pár kép: 

Többé nem vagy biztos abban, hogy a kerítés melyik felén van az álom, és melyiken a valóság.

– Maga a közönsége minden egyes tagjára emlékszik? – kérdi Marco.
– Nem mindegyikre – feleli Celia. – De azokra igen, akik így néznek rám.
– Miért, hogy néznek?
– Mintha nem tudnák eldönteni, hogy igazából félnek-e tőlem, vagy meg akarnak csókolni.
– Én nem félek magától – mondja Marco.

értékelés: 

Olvassátok! Ragadjon titeket is magatokkal ez a csodálatos könyv! 
Sírógörcs kerülget, hogy csak ezt az egy könyvet írta meg az írónő. 
Be kell szereznem belőle majd egy saját példányt is :)
10 / 9

A CIRKUSZ VÁRATLANUL ÉRKEZIK

JÖVETELÉT NEM HIRDETI SEMMI

EGYSZERŰEN CSAK ITT VAN, HOLOTT TEGNAP MÉG NYOMA SEM VOLT

EZ A VILÁG EGYSZERRE RAGYOGÓ ÉS SÖTÉT, NEM AKARSZ MAJD KILÉPNI BELŐLE

Keresgélés közben láttam pár elképesztően szép könyvjelzőt! Fogok is nyomtatni párat magamnak a következő könyvjelzőnyomtatós projektben.